Tudásbázis · Önkormányzati energetika
Helyi hőhasznosítási terv — mit kell tudnia a 45 ezer főnél népesebb városoknak?
A tervet 2025 nyara óta törvény írja elő. 2027. január 1-jétől az önkormányzat a tervet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) nyújtja be véleményezésre, ahol annak energetikai megvalósíthatóságát vizsgálják. A feladathoz ugyanakkor egyelőre nincs dedikált hazai finanszírozási rendszer és részletes nemzeti módszertani útmutató.
Kérjen díjmentes konzultációtA 45 000 főnél nagyobb települések önkormányzatainak helyi hőhasznosítási tervet kell készíteniük. A kötelezettség fennáll — naptári határidőt viszont egyelőre nem szab hozzá a jogszabály.
Két rossz irány, és egy harmadik
A kötelezettség fennáll, a hozzá tartozó támogatási rendszer viszont hiányzik: a cikk lezárásakor nem találtunk kifejezetten a helyi hőhasznosítási tervek elkészítésére létrehozott országos támogatási konstrukciót. Az Energy Cities 2025-ös magyar országértékelése szerint sem alakult ki hazai útmutató vagy technológiai katalógus, és a felmérés az önkormányzati energiatervezésre fordítható személyi kapacitást is szűkösnek találta. Erre a helyzetre kétféle rossz válasz szokott születni.
Az egyik a várakozás: nincs határidő, tehát ráérünk. A kötelezettség azonban fennáll, a benyújtást és a véleményezést szabályozó rendelkezés pedig 2027. január 1-jén lép hatályba. Aki csak ekkor kezdi meg az előkészítést, jelentős időnyomással számolhat.
A másik a formális megfelelés: elkészül egy dokumentum, amely kipipálja a kötelező tartalmat, és a fiókban marad. Ez rövid távon olcsóbb — de a Hivatal a terv energetikai megvalósíthatóságát vizsgálja, nem a formai teljességét.
A harmadik út az, amiről ez a cikk szól: megnézni, mit ír elő a magyar kötelező tartalom, mit kér ezen felül az uniós irányelv, melyik munkarészhez milyen kompetencia kell, és mi az, ami már ma elkezdhető.
Helyi hőhasznosítási terv vagy helyi fűtési és hűtési terv?
A helyi hőhasznosítási terv a helyi fűtési és hűtési terv uniós kötelezettségének magyar jogba átültetett elnevezése. Az uniós energiahatékonysági irányelv — az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/1791 irányelv, röviden EED — hivatalos magyar fordításában a 25. cikk címe „A fűtés és hűtés értékelése és tervezése", és a (6) bekezdés helyi fűtési és hűtési tervek készítését írja elő.
A magyar jogalkotó ezt helyi hőhasznosítási terv néven ültette át, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénybe (Tszt.) illesztve. A törvénymódosítás szövege kifejezetten hivatkozik is az irányelv 25. cikk (6) bekezdésére.
Ha tehát uniós anyagokban „local heating and cooling plan" vagy „helyi fűtési és hűtési terv" szerepel, és a magyar jogszabályban „helyi hőhasznosítási terv" — ugyanarra a kötelezettségre utalnak. A magyar melléklet felsorolása ugyanakkor nem szó szerinti átvétel: az irányelv néhány elemet — például a hulladékhő-hasznosítást és a potenciálok térképezését — tételesen nevesít, a magyar kötelező tartalom pedig nem. Erre a különbségre a cikk később külön visszatér.
Kire vonatkozik?
A Tszt. 6. § (2) bekezdésének m) pontja szerint az önkormányzat képviselő-testülete — a fővárosban a fővárosi közgyűlés — 45 000 főnél nagyobb összlakosságú település esetén helyi hőhasznosítási tervet készít.
A törvény szóhasználata itt a felelősségre utal, nem a kivitelezésre: a feladatot a képviselő-testülethez telepíti, vagyis a tervért a testület felel, és arról a testület dönt. Az elkészítéséhez szükséges szakmai munka ettől független kérdés — a települések ezt jellemzően megrendelik, ahogy más szakági tervdokumentáció esetében is.
A Központi Statisztikai Hivatal 2025. január 1-i adatai alapján ez tizenkilenc magyar települést érint.
| # | Település | Vármegye | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| 1 | Budapest | – | 1 685 209 |
| 2 | Debrecen | Hajdú-Bihar | 202 130 |
| 3 | Szeged | Csongrád-Csanád | 157 282 |
| 4 | Miskolc | Borsod-Abaúj-Zemplén | 141 440 |
| 5 | Pécs | Baranya | 139 412 |
| 6 | Győr | Győr-Moson-Sopron | 129 373 |
| 7 | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 114 873 |
| 8 | Kecskemét | Bács-Kiskun | 108 651 |
| 9 | Székesfehérvár | Fejér | 95 241 |
| 10 | Szombathely | Vas | 76 918 |
| 11 | Érd | Pest | 71 495 |
| 12 | Szolnok | Jász-Nagykun-Szolnok | 65 564 |
| 13 | Tatabánya | Komárom-Esztergom | 64 785 |
| 14 | Sopron | Győr-Moson-Sopron | 60 820 |
| 15 | Kaposvár | Somogy | 58 459 |
| 16 | Veszprém | Veszprém | 55 118 |
| 17 | Zalaegerszeg | Zala | 53 960 |
| 18 | Békéscsaba | Békés | 53 944 |
| 19 | Eger | Heves | 48 686 |
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 8.1.2.9. Magyarország 50 legnépesebb települése, 2025. január 1. (utolsó frissítés: 2025. szeptember 15.) A sorban következő település Dunakeszi, 42 630 fővel — már a küszöb alatt.
Három dolog, ami félreértésre ad okot
- A megyei jogú városi rang nem azonos a kötelezettséggel. Huszonöt megyei jogú város van, de több közülük a küszöb alatt marad: Nagykanizsa 42 042, Hódmezővásárhely 41 669, Dunaújváros 41 193 fő. A kötelezettséget a lélekszám keletkezteti, nem a közjogi státusz.
- Budapesten egy terv készül. A törvény a fővárosban a fővárosi közgyűlést nevezi meg, és a benyújtásnál is a fővárosi önkormányzat szerepel — nem a huszonhárom kerület külön-külön.
- Néhány település a küszöb közelében mozog. Dunakeszi 42 630 és Szigetszentmiklós 40 132 fős, mindkettő növekvő pályán. A küszöb átlépése automatikusan hozza a kötelezettséget.
Mikorra kell elkészíteni?
A jogi kép szokatlan, és érdemes pontosan érteni.
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| A terv elkészítésének kötelezettsége | hatályos — Tszt. 6. § (2) m) |
| Naptári határidő az elkészítésre | nincs a hatályos szabályozásban |
| Benyújtás a MEKH-nek véleményezésre | a 157/2005. Korm. rendelet 2/D. §-a szerint — a szakasz 2027. január 1-jén lép hatályba |
| Távhőszolgáltatói fejlesztési terv (Tszt. 34/B. §) | 2026. december 31. — ez külön dokumentum |
A határidő hiánya nem haladék. A kötelezettség fennáll. Aki nem készíti el, az nem „még nincs késésben" — hanem egy dátum nélküli, de fennálló törvényi kötelezettséget nem teljesít.
A 2027. január 1-jei dátum nem elkészítési határidő, hanem a MEKH-véleményezési eljárás hatálybalépése. Tervezési céldátumnak azonban érdemes ezt venni, és innen visszafelé számolni.
A szükséges idő az adatok rendelkezésre állásától, a vizsgálati terület kiterjedésétől és az érdekelti egyeztetéstől függ. Nemzetközi támpont: a német Kompetenzzentrum Kommunale Wärmewende 2025-ös, 967 önkormányzatot és járást vizsgáló felmérésében a kommunális hőtervezés átlagosan 18 hónapig tartott. Ez nem vihető át közvetlenül a magyar rendszerre, de azt jelzi, hogy egy teljes települési hőterv akár egy évet jelentősen meghaladó folyamat is lehet.
A tizenkilenc érintett település kötelezettsége ugyanabban az időszakban jelenik meg. Emiatt érdemes már az előkészítés elején felmérni és biztosítani a szükséges adatforrásokat és szakmai kompetenciákat.
Mit kell tartalmaznia? — a 11. melléklet nyolc pontja
A tartalmi elemeket a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 11. melléklete határozza meg, amelyet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet illesztett be.
A melléklet 1. pontja szerint a terv bemutatja a település elkövetkező legalább 10 évben várható energiaigényét és annak fedezésének lehetőségét, külön kitérve a helyben elérhető energiaforrásokra, és felméri a helyben elérhető energiamegtakarítási lehetőségeket.
| Pont | Kötelező tartalom |
|---|---|
| 1.1.1 | A helyi épületállomány hőigénye, csökkentésének és jövőbeli kielégítésének lehetősége — kiemelten a helyben elérhető megújuló energia hasznosításával |
| 1.1.2 | A terv a helyi közösségek és a környező települések hőigényein alapul |
| 1.1.3 | Az energiamegtakarítási lehetőségek átfogó felmérése |
| 1.1.4 | A helyben elérhető megújuló energia és távfűtés potenciáljának becslése, és stratégia a kiaknázására |
| 1.1.5 | Konzultáció a regionális és helyi érdekelt felekkel, kiemelten az energetikai infrastruktúra üzemeltetőivel és a nyilvánossággal |
| 1.1.6 | Az energiaközösségek és felhasználók által irányított kezdeményezések szerepének felmérése |
| 1.1.7 | A tervezett beavatkozások, azok ütemezése és finanszírozásának lehetősége |
| 1.1.8 | A szomszédos vármegyékkel való lehetséges együttműködések felmérése |
Két pont, amit sokan alá fognak becsülni
Az 1.1.7 nem potenciáltérkép. A melléklet szövege szerint be kell mutatni „a tervezett beavatkozásokat, azok ütemezését és finanszírozásának lehetőségét". Szakmai értelmezésünk szerint ez már beruházási program szintű előkészítést igényel: a beavatkozásoknak nemcsak műszakilag értelmezhetőnek, hanem ütemezhetőnek és finanszírozási szempontból is vizsgálhatónak kell lenniük.
Az 1.1.2 és az 1.1.8 túlmutat a város határán. A tervnek a környező települések hőigényein is alapulnia kell, és fel kell mérni a szomszédos vármegyékkel való együttműködést. Ez vármegyei lépték — érdemben növeli a munka terjedelmét.
Mit kér ezen felül az uniós irányelv — és miért számít?
A magyar melléklet a kötelező minimumot határozza meg. Az irányelv 25. cikk (6) bekezdése ennél több elemet nevez meg. A különbség nem jogi kérdés — az a jogalkotóra tartozik —, hanem szakmai következménye van: a minimum teljesítése nem feltétlenül eredményez beruházásra alkalmas tervet.
1. Maradékhő — és egy ellentmondás ugyanabban a jogszabálycsomagban
Az irányelv tételesen megnevezi a hulladékhő-hasznosítás potenciálját. A 11. melléklet ezzel szemben „helyben elérhető energiaforrásokról", megújuló energiáról és távfűtési potenciálról beszél — a maradékhőt nem nevezi meg külön.
Ugyanakkor a Tszt. 2025-ben önállóan definiálta a maradékhő és a maradékhő-értékesítő fogalmát, és a maradékhő értékesítése teljesítményhatártól függetlenül engedélyköteles tevékenységgé vált. A 238/2025. Korm. rendelet meghatározza a maradékhővé minősítés szempontjait és a maradékhő-értékesítői engedély iránti kérelem tartalmi elemeit.
Vagyis a jogalkotó engedélyköteles tevékenységgé tette a maradékhő értékesítését — miközben a helyi hőhasznosítási terv kötelező tartalmából a maradékhő-potenciál felmérése kimaradt. Aki a maradékhőt nem vizsgálja, egy időközben önálló jogi kereteket kapott, engedéllyel értékesíthető hőforrást hagy ki a település energiamérlegéből.
2. A középületek elavult fűtő-hűtő rendszerei
Az irányelv (k) pontja konkrét: a közintézmények elavult fűtő- és hűtőberendezéseit nagy hatásfokú megoldásokra kell cserélni, a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének céljával. A magyar mellékletben ez nem szerepel.
Márpedig ez az a pont, ahol a tervből beruházás lesz — és ahol a pályázati források is megjelennek.
3. További elemek, amelyek a minimumból hiányoznak
A klímasemlegességi pálya és a megvalósítás nyomon követése; a legrosszabbul teljesítő épületek és a sérülékeny háztartások külön kezelése; az alacsony hőmérsékletű távhő-készenlét és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vizsgálata; valamint a potenciálok térképezése — a melléklet becslést és felmérést ír elő, az irányelv térképezést.
A MEKH-véleményezés tárgya az energetikai megvalósíthatóság
Ez a szabályozás legfontosabb, mégis legkevésbé emlegetett eleme. A 157/2005. Korm. rendelet szerint az önkormányzat a helyi hőhasznosítási tervet benyújtja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) véleményezésre, a Hivatal pedig megvizsgálja a terv energetikai megvalósíthatóságát, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az önkormányzatot. A törvénymódosítás indokolása szerint a cél a Hivatal hatáskörének kiegészítése a helyi hőhasznosítási tervek jóváhagyásával.
Mivel a Hivatal az energetikai megvalósíthatóságot vizsgálja, ebből következik, hogy a tervnek számszerű energetikai alátámasztásra kell épülnie: fogyasztási adatokra, hőmérlegekre és műszakilag értelmezhető beavatkozásokra.
A 157/2005. Korm. rendelet 2/D. §-a, amely a benyújtást és a véleményezést szabályozza, 2027. január 1-jén lép hatályba. A tervkészítési kötelezettség ettől függetlenül már ma fennáll.
Ez nem távhőterv — és nem SECAP
Nem azonos a távhőszolgáltató fejlesztési tervével
A Tszt. 34/B. §-a szerint a távhőszolgáltatók ötévente fejlesztési tervet készítenek, amelyet először 2026. december 31-ig kell benyújtani. Ez egy adott távhőrendszer műszaki és energetikai fejlesztési terve.
A helyi hőhasznosítási terv ezzel szemben települési energiarendszer-terv: lefedi az épületállományt, a hőigény csökkentését, a jelenlegi és jövőbeli fűtési-hűtési igényeket, a megújuló forrásokat, a távhő lehetőségét, az energiaközösségeket, a beavatkozási programot és a finanszírozást — legalább tíz éves perspektívában. A kettő nem helyettesíti egymást, de az adatbázisuk jelentős részben közös.
Nem azonos a SECAP-pal
A kötelezett városok jelentős részének van Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve. A SECAP a Polgármesterek Szövetsége módszertana szerint, önkéntes vállalás alapján készül, és a település teljes energiafelhasználását kezeli, a közlekedéssel és az éghajlati alkalmazkodással együtt.
Amit a meglévő SECAP-ból közvetlenül fel lehet használni: az alapkibocsátási készlet, az épületállomány energiafelhasználási adatai, a megújuló potenciál korábbi becslései.
Amit nem fed le: a hőigény tíz éves előrevetítését, a távfűtési potenciál becslését, a maradékhő műszaki feltárását, és az árazható beavatkozási programot.
Munkarészek és kompetenciák — ki mit tud elvégezni?
A nyolc kötelező pont a gyakorlatban nagyon különböző szakembereket igényel. Az alábbi táblázat azt mutatja, melyik munkarészhez milyen kompetencia kell, és hol érdemes keresni.
| Munkarész | Pont | Hol keressük? |
|---|---|---|
| Épületállomány hőigényének felmérése, energetikai audit | 1.1.1 | külső mérnökiroda |
| Energiamegtakarítási potenciál átfogó felmérése | 1.1.3 | külső mérnökiroda |
| Beavatkozások, ütemezés, finanszírozás — árazható tartalommal | 1.1.7 | külső mérnökiroda |
| Maradékhő-források feltárása, hőmérsékletszint és hőmennyiség | EU-többlet | külső mérnökiroda |
| Középületek korszerűsítési programja | EU-többlet | külső mérnökiroda |
| Távfűtési potenciál, hálózati készenlét | 1.1.4 | a városi távhőszolgáltató |
| Üzemeltetési és fogyasztási adatok | 1.1.1, 1.1.3 | a városüzemeltető és a közművek |
| Megújuló potenciál: geotermia, napenergia, biomassza | 1.1.4 | egyetem vagy szakértő iroda |
| Területi hőigény-térképezés, hőzónázás | 1.1.1, 1.1.2 | egyetem vagy térinformatikai műhely |
| Konzultáció, lakossági részvétel | 1.1.5 | az önkormányzat és szakmai szervezetek |
| Energiaközösségek szerepének felmérése | 1.1.6 | szakmai szervezet |
| Környező települések, vármegyei együttműködés | 1.1.2, 1.1.8 | maga az önkormányzat |
A konzorcium fele már a városnál van
A vastagon szedett sorok — a távhőszolgáltató, a városüzemeltető és maga az önkormányzat — a megyei jogú városokban jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek.
A konzorcium fele már a város kezében van. Nemcsak a kompetencia, hanem — ami sokszor fontosabb — az adat is.
Ez megváltoztatja a feladat léptékét. Nem egy külső szolgáltatót kell keresni, aki mindent visz, hanem azonosítani, mi hiányzik a városon belülről. Rendszerint három dolog: az épületenergetikai és beruházás-előkészítési mérnöki kapacitás, a területi térképezés, és a megújuló potenciál elemzése.
Az első lépés tehát nem ajánlatkérés, hanem leltár.
Mit lehet ma elkezdeni?
Öt munkarész elvégezhető anélkül, hogy a benyújtási eljárás hatályba lépne — és minden későbbi tervváltozatban felhasználható.
- A meglévő tervek átnézése. SECAP, települési klímastratégia, korábbi energetikai koncepciók. Mi van bennük, mikor készültek, milyen adatra épültek.
- Középület-kataszter. Mi van, mekkora, mivel fűtik, mennyit fogyaszt. Ez az az adat, amit senki nem tud a város helyett összeszedni.
- A legrosszabbul teljesítő épületek azonosítása. A fogyasztási adatokból és egy helyszíni bejárássorozatból összeáll, hol a legnagyobb a fajlagos veszteség. Ez a beavatkozási sorrend alapja.
- Maradékhő-források feltérképezése. Ipari üzemek, sportlétesítmények, szennyvíztisztító, adatközpont, bevásárlóközpont, egészségügyi intézmény. Nem elég tudni, hogy van hulladékhő — a hőmérsékletszint és a rendelkezésre álló hőmennyiség dönti el, hasznosítható-e.
- Adatkérés a saját cégektől. Az önkormányzat hozzáférést kérhet a távhőszolgáltatótól a hőellátási adatokhoz. A városüzemeltetőnél gyakran megvan az, amit később drágán szereznének be.
Ezt a sorrendet a német gyakorlat is alátámasztja: a Kompetenzzentrum Kommunale Wärmewende 2025-ös felmérésében a már tapasztalattal rendelkező önkormányzatok a megfelelő szolgáltató kiválasztását, a helyi energiaszolgáltatókkal való korai együttműködést, a korai és célzott nyilvános kommunikációt, az adatgyűjtés mielőbbi megkezdését és a hivatalon belüli egyértelmű felelősségi rendet nevezték a legfontosabb tanulságoknak.
Miben tudunk közreműködni — és miben nem?
A tizenkét munkarészből hármat teljes egészében vállalunk a magyar kötelező tartalomból, mellette a két uniós többletet, ahol a legerősebb a kompetenciánk. A területi térképezésben, a megújuló potenciál elemzésében, a hálózati vizsgálatban, a részvételi tervezésben és az energiaközösségek felmérésében nem mi vagyunk a megfelelő partner — ezekhez másik kompetenciát javaslunk bevonni.
| Munkarész | Pont | BluePlan |
|---|---|---|
| Épületállomány hőigénye, csökkentési lehetőségek | 1.1.1 | teljes |
| Energiamegtakarítási potenciál átfogó felmérése | 1.1.3 | teljes |
| Beavatkozások, ütemezés, finanszírozás | 1.1.7 | teljes |
| Maradékhő-potenciál feltárása | EU-többlet | teljes |
| Középületek korszerűsítési programja | EU-többlet | teljes |
| Környező települések hőigénye | 1.1.2 | épületoldalon |
| Távfűtési potenciál | 1.1.4 | részben |
Kaposvár — középületek energetikai korszerűsítése
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából tíz közintézmény és nyolc sportlétesítmény energetikai korszerűsítését készítettük elő és kísértük végig, mintegy 2 milliárd forintos programkeretben, a TOP 6.5.1 konstrukcióban, 2016 és 2019 között. A munka az energetikai audittól a pályázat-előkészítésen és az engedélyezési-kiviteli terveken át a műszaki ellenőrzésig terjedt.
Kaposvár lélekszáma 58 459 fő — vagyis maga is kötelezett település.
A feladat az volt, hogy olyan beruházási csomag álljon össze, amely az adott keretben a legtöbb mérhető megtakarítást eredményezi — úgy, hogy a műszaki tartalom minden épületre valóban megvalósítható legyen, ne pusztán terv maradjon.
Kaposvár — maradékhő-hasznosítás a sport-telepen
Ugyanennél a városnál, 2022 és 2024 között, a jégcsarnok hűtéséből származó hulladékhőt kötöttük be a szomszédos aréna hőellátásába, mintegy 350 méteres vezetéken. A munkát azzal a feltétellel vállaltuk, hogy a vizsgálatot kiterjeszthetjük a teljes sport-telepre, és több épületet együtt, rendszerben kezelhetünk.
A különbség, ami számít
A stratégiai dokumentum és a megvalósuló program között az a különbség, hogy az utóbbi mögött árazható, kivitelezhető műszaki tartalom áll. Ez az, amit hozzá tudunk tenni egy helyi hőhasznosítási tervhez — és ez az, amiért a terv nem marad a fiókban.
Kapcsolódó szolgáltatásaink: épületállomány-korszerűsítés · energetikai korszerűsítés és audit · hulladékhő-hasznosítás
Konzorciumi együttműködés a teljes tervhez
A teljes helyi hőhasznosítási terv több, egymást kiegészítő kompetenciát igényel. A BluePlan az épületállományi, maradékhő- és beruházás-előkészítési munkarészeket vállalja; térinformatikai, megújuló-potenciál, távhőhálózati és részvételi tervezési kompetenciákkal együttműködésre nyitott.
Konkrétan az alábbi területeken keresünk együttműködést: térinformatika és területi hőtérképezés · megújuló potenciál-elemzés (geotermia, napenergia, biomassza) · távhő- és hálózati energetika · energiaközösségek és részvételi tervezés.
Ha ilyen munkával foglalkozik — mérnökirodaként, egyetemi műhelyként, távhőszolgáltatóként vagy tanácsadóként —, keressen meg minket a blueplan@blueplan.hu címen.
Gyakori kérdések
Kinek kell helyi hőhasznosítási tervet készítenie?
A Tszt. 6. § (2) m) pontja szerint a 45 000 főnél nagyobb összlakosságú települések önkormányzatainak — a fővárosban a fővárosi közgyűlésnek. A KSH 2025. január 1-i adatai alapján ez tizenkilenc települést érint. A megyei jogú városi rang önmagában nem keletkeztet kötelezettséget.
Ugyanaz a helyi hőhasznosítási terv, mint a helyi fűtési és hűtési terv?
A helyi hőhasznosítási terv az uniós energiahatékonysági irányelv szerinti helyi fűtési és hűtési terv kötelezettségének magyar jogba átültetett elnevezése. A két szabályozás célja azonos, a magyar kötelező tartalmi felsorolás azonban nem veszi át szó szerint az irányelv valamennyi elemét. A törvénymódosítás kifejezetten hivatkozik is a 25. cikk (6) bekezdésére.
Mikorra kell elkészíteni?
A hatályos szabályozás nem állapít meg naptári határidőt a terv elkészítésére. A Hivatalhoz való benyújtás eljárását szabályozó rendelkezés 2027. január 1-jén lép hatályba. A távhőszolgáltatók fejlesztési tervére vonatkozó 2026. december 31-i határidő ettől külön dokumentumra vonatkozik.
Mit kell tartalmaznia?
A tartalmi elemeket a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 11. melléklete határozza meg nyolc pontban. A terv legalább tíz éves időtávra mutatja be a település várható energiaigényét, a helyben elérhető energiaforrásokat és az energiamegtakarítási lehetőségeket, továbbá tartalmazza a tervezett beavatkozásokat, azok ütemezését és finanszírozásának lehetőségét.
Ki ellenőrzi az elkészült tervet?
2027. január 1-jétől az önkormányzat a tervet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) nyújtja be véleményezésre. A Hivatal a terv energetikai megvalósíthatóságát vizsgálja, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az önkormányzatot. Az ezt szabályozó rendelkezés 2027. január 1-jén lép hatályba.
Van SECAP-unk. Az nem elég?
Nem, de sokat segít. A SECAP önkéntes vállaláson alapul és a település teljes energiafelhasználását kezeli; a helyi hőhasznosítási terv jogszabályi kötelezettség, kizárólag a hőellátásra koncentrál, műszaki mélységben, legalább tíz éves időtávon. A SECAP alapkibocsátási készlete és épületállomány-adatai közvetlenül felhasználhatók.
A távhőszolgáltatónk fejlesztési terve nem fedi le?
Nem. A Tszt. 34/B. §-a szerinti fejlesztési terv egy adott távhőrendszer műszaki és energetikai fejlesztési terve, és a szolgáltató készíti. A helyi hőhasznosítási terv települési energiarendszer-terv, az önkormányzat kötelezettsége, és az egész épületállományra kiterjed.
Kell-e benne foglalkozni a maradékhővel?
A 11. melléklet nem nevezi meg külön a maradékhőt, „helyben elérhető energiaforrásokról" beszél. Az uniós irányelv viszont tételesen kéri a hulladékhő-potenciál felmérését, a Tszt. pedig 2025-ben önállóan definiálta a maradékhőt, és értékesítését teljesítményhatártól függetlenül engedélyhez kötötte. Szakmai értelmezésünk szerint ezért indokolt külön munkarészként kezelni.
Kap-e a város támogatást a terv elkészítéséhez?
Az uniós energiahatékonysági irányelv előírja, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben támogassák a helyi hatóságokat, ideértve a pénzügyi és technikai támogatási programokat is. A cikk lezárásakor nem találtunk kifejezetten a helyi hőhasznosítási tervek elkészítésére létrehozott országos támogatási konstrukciót. Összehasonlításul: Németországban a szövetségi kormány 2028-ig összesen 500 millió eurót biztosít a tartományoknak az első kommunális hőtervek elkészítésének támogatására.
Mennyi ideig tart egy ilyen terv elkészítése?
Magyar tapasztalati adat még nincs. A német Kompetenzzentrum Kommunale Wärmewende 2025-ös felmérésében a kommunális hőtervezés átlagosan 18 hónapig tartott. Az időigényt elsősorban az adatok rendelkezésre állása, a vizsgálati terület kiterjedése és az érdekelti egyeztetés határozza meg.
Milyen kompetenciák kellenek egy teljes tervhez?
Legalább hat: épületenergetika, hálózati energetika, térinformatika, megújuló potenciál-elemzés, részvételi tervezés és beruházás-előkészítés. Ezek ritkán vannak meg egyetlen szervezeten belül — viszont a megyei jogú városokban több közülük az önkormányzat saját cégeinél megvan.
Mibe kerül?
Magyarországon egyelőre nem alakult ki stabil, összehasonlítható piaci árbenchmark. Nemzetközi támpontként a német Kompetenzzentrum Kommunale Wärmewende 2025-ös, 967 önkormányzatot és járást vizsgáló felmérésében a kommunális hőtervezés átlagos költsége 3,79 euró/lakos volt, a település méretétől és az alapadatok helyzetétől függően. Ez nem közvetlen magyar árbecslés: a tényleges költséget a település mérete, az adatok elérhetősége és a vizsgálat részletessége határozza meg.
Ezt a cikket a jogszabályi állapot változása esetén frissítjük. Utolsó ellenőrzés: 2026. augusztus 19.
Önkormányzati döntés-előkészítő — 2 oldal
A kötelezettség, a határidők, a szükséges kompetenciák és az ajánlatkérés hat legfontosabb kérdése egy vezetői összefoglalóban.
Local heating and cooling plans in Hungary — summary in English
Hungary transposed Article 25(6) of the Energy Efficiency Directive (EU) 2023/1791 through an amendment to Act XVIII of 2005 on district heating. Under Section 6(2)(m), municipalities with more than 45,000 inhabitants must prepare a local heat utilisation plan (helyi hőhasznosítási terv) — the Hungarian equivalent of the local heating and cooling plan. Nineteen Hungarian municipalities are covered.
The mandatory content is set out in Annex 11 of Government Decree 157/2005, inserted by Government Decree 238/2025 of 31 July 2025. The plan must cover at least a ten-year horizon and address building stock heat demand, energy saving potential, renewable and district heating potential, stakeholder and public consultation, energy communities, planned interventions with scheduling and financing, and cooperation with neighbouring counties.
Two features are worth noting. First, no calendar deadline is attached to the preparation of the plan; the submission procedure to the Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority enters into force on 1 January 2027. Second, the Authority reviews the energy feasibility of the plan — not merely its formal completeness.
The Hungarian minimum content does not explicitly name waste heat recovery or the replacement of inefficient heating systems in public buildings, although both are addressed in the Directive. We consider both essential for an investment-grade plan.
We are looking for consortium partners in geospatial heat mapping, renewable potential assessment, district heating network analysis and participatory planning. Contact: blueplan@blueplan.hu
Díjmentes szakmai konzultáció
Nézzük meg, mi van már meg a városnál — és mi hiányzik
Egy egyeztetéssel kezdünk, amelyen végigvesszük, mely munkarészek vannak meg az önkormányzat saját szervezeteinél, mi használható a meglévő SECAP-ból vagy klímastratégiából, és pontosan mit kell kívülről hozni. Ez díjmentes, és nem kötelezi semmire.