Tudásbázis · Energetika
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) vállalatoknak: hogyan lesz az energiamegtakarításból forrás?
Egy energiahatékonysági beruházást jellemzően saját forrás, hitel vagy pályázati forrás finanszíroz, és a megtakarított energiaköltség térít meg. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben ehhez egy kevéssé ismert, további finanszírozási láb társulhat: a beruházással elért és hitelesített energiamegtakarítás értékesítése. A rendszer ráadásul átalakul: a szeptemberi bejelentés szerint 2027-től a benne felhasznált pénz fele ipari programokra jutna. Ez az írás bemutatja, hogyan működik, mi változik, és mit érdemes egy cégnek a beruházás előtt megtennie.
Mit érdemes most tenni? ↓Röviden
- Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR) az energiakereskedőknek energiamegtakarítást kell igazolniuk. Ezt hitelesített energiamegtakarítással (HEM) teszik, amelyet a beruházó vállalattól is megvásárolhatnak.
- A beruházás finanszírozásához így két forrás járulhat hozzá: a csökkenő energiaköltség, amely évről évre megtéríti, és a hitelesített megtakarítás értékesítése. Hogy ez utóbbi pénz mikor és milyen feltételekkel érkezik, a kötelezett féllel kötött megállapodás rögzíti.
- A bejelentett átalakítás szerint 2027-től a rendszerben felhasznált pénz fele ipari programokra jutna. Ez nem költségvetési támogatás, hanem a kötelezett energiakereskedők által finanszírozott megtakarítás. A részletszabályok még nem ismertek.
- A megtakarítás csak akkor hitelesíthető, ha bizonyítható. Ezért az EKR lehetőségét a beruházás előkészítésekor kell megvizsgálni, nem utána.
Az írás állapota · utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. szeptember
A rendszer átalakítás alatt áll. A 2027-re bejelentett változások még nem jelentek meg jogszabályként; megjelenésük után az írást frissítjük.
Mi az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer?
Az EKR az uniós energiahatékonysági irányelv magyar végrehajtásának egyik eszköze. A villamosenergia- és földgázkereskedőknek évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell igazolniuk. Ezt saját programokkal is teljesíthetik, de a végfelhasználóknál (vállalatoknál, intézményeknél, háztartásokban) megvalósult beruházások hitelesített megtakarításával is.
A rendszer így kapcsolatot teremt a beruházást megvalósító felhasználó és a megtakarítás igazolására kötelezett piaci szereplő között. A vállalatokat kétféleképpen érinti: a rendszer költsége az energiaárakban is megjelenik, és egy cég a saját beruházásaival maga is előállíthat értékesíthető megtakarítást.
Mi a hitelesített energiamegtakarítás (HEM)?
A hitelesített energiamegtakarítás egy energiahatékonysági intézkedéssel elért, szabályosan meghatározott és energetikai auditáló szervezet által hitelesített megtakarítás, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántart. Jogi természete szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, mértékegysége jellemzően a gigajoule (GJ).
Az út a beruházástól az értékig: kimutatható megtakarítás, szabályos energetikai számítás, hitelesítés, nyilvántartásba vétel, majd hasznosítás. Nem minden megtakarításból lesz HEM. Az elszámolhatósághoz a beruházásnak és a dokumentálásának is meg kell felelnie a szabályoknak, és ezek közül több feltétel csak a beruházás előtt teljesíthető.
Mi változik 2027-től? A bejelentett tervek
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikáért felelős államtitkára 2026. szeptember végén ismertette az átalakítás tervezett irányait. A bejelentés szerint az új rendszerben a pénz 50 százalékban ipari, 25 százalékban lakossági programokra menne, 25 százalékáról pedig szabadon lehetne dönteni. Az ipari fogyasztók elszámolhatnák a saját energiamegtakarítási programjaikat, vagy projekteket vásárolhatnának másoktól. Közben szigorodna az ellenőrzés, és a megvalósítható projekteket felsoroló katalógust szakértők bevonásával, várhatóan 2027 tavaszára átdolgoznák.
Az államtitkár várakozása szerint az átalakított rendszer 2027. január 1-jén léphet életbe; a bejelentéskor a jogszabályba foglalás zajlott. A részletszabályok (hogyan számolhatja el egy cég a saját programját, milyen igazolási és ellenőrzési szabályok lesznek) még nem ismertek. Beruházási döntést ezért csak a hatályos szabályok, illetve a végleges jogszabály alapján szabad meghozni.
Nem az EKR-ből kell kiindulni
Az EKR-rel kapcsolatban könnyű fordítva gondolkodni, és azt kérdezni: milyen beruházást csinálhatnánk, amire jár a megtakarítás értéke? Egy vállalat energetikai fejlesztését azonban a valódi üzemi és műszaki problémákból érdemes kiindítani. A helyes sorrend:
- Mi a cég energetikai problémája, hol használ indokolatlanul sok energiát?
- Milyen műszaki fejlesztés indokolt, és mikor esedékes?
- Mennyi energia és költség takarítható meg, mennyibe kerül a beruházás, és mikor térül meg?
- Elszámolható-e az elért megtakarítás a kötelezettségi rendszerben?
- A beruházás mekkora részét finanszírozhatja a megtakarítás értékesítése?
Az EKR nem önálló beruházási cél, hanem egy műszakilag és gazdaságilag egyébként is indokolt fejlesztés kiegészítő finanszírozási lába.
Milyen vállalati beruházásokból keletkezhet elszámolható megtakarítás?
A lehetőségek köre széles, de az elszámolhatóságot mindig az adott beruházás műszaki tartalma, a kiinduló állapot, a hatályos szabályozás és az alkalmazható számítási módszer alapján kell megvizsgálni. Jellemző területek:
- Ipari technológia: sűrített levegős rendszerek és kompresszorok, frekvenciaváltós hajtások, villamos motorok, technológiai hűtés, szárítási folyamatok, technológiai veszteségek csökkentése.
- Hulladékhő-hasznosítás: a technológiai hűtésből, kompresszorokból, kemencékből, füstgázból vagy hűtővízből távozó hő felhasználása használati melegvízre, fűtésre, technológiai előmelegítésre vagy hőszivattyú hőforrásaként. Különösen ott érdekes, ahol egy telephelyen egyszerre van jelentős hűtési és fűtési igény; erről a hulladékhő-hasznosításról szóló írásunkban részletesen szólunk.
- Épületgépészet: hőszivattyús rendszerek, hővisszanyerés, légtechnikai rendszerek, szabályozástechnika, szivattyúk és ventilátorok korszerűsítése.
- Épületenergetika: homlokzat-, tető- és födémszigetelés, nyílászárócsere, komplex épületenergetikai felújítás.
- Világítás: a hatékonyabb fényforrások mellett a jelenlétérzékelés, a zónaszabályozás és a természetes fényhez igazodó vezérlés.
A fosszilis tüzelés kivétel. Az átdolgozott uniós energiahatékonysági irányelv szerint a 2024. január 1-jétől újonnan bevezetett intézkedéseknél a közvetlen fosszilis tüzeléshez kapcsolódó megtakarítás nem számolható el a kötelezettség teljesítésére. Magyarországon 2025. január 1-jétől a nem lakossági felhasználók fosszilis tüzelésű berendezés beépítésével elért megtakarítást nem értékesíthetnek a rendszerben. Egy gázkazán cseréje hatékonyabb gázkazánra tehát nem EKR-projekt, egy hőszivattyú vagy a hulladékhő hasznosítása viszont lehet. Az energiaintenzív ipari vállalatok fosszilis tüzelésű technológiáira az irányelv szűk kivételt enged, amelynek feltételeit a hazai végrehajtási rendelet rögzíti.
Hogyan állapítják meg a megtakarítást, és miért a bizonyíthatóság a belépő?
A megtakarítás meghatározása nem a beruházás előtti és utáni éves energiaszámla összevetése. A fogyasztást számos tényező befolyásolja: a termelési volumen, a termékmix, a műszakszám, az időjárás, a kihasználtság és az üzemidő. Bizonyos intézkedéseknél szabványos, katalógusos számítás alkalmazható; vállalati épületeknél és ipari folyamatoknál jellemzően egyedi energetikai audit és számítás kell. Összetett ipari rendszernél ezért már a beavatkozás előtt rögzíteni kell a kiinduló energiaállapotot, a mérési pontokat, az üzemállapotokat és a számítás módszerét.
A külföldi tapasztalat is ebbe az irányba mutat. Olaszországban a fehértanúsítvány-rendszer a 2010-es évek elejére ipari rendszerré vált, a megtakarítást helyszíni méréssel igazolták, és a visszaélések után előzetesen jóváhagyott mérési tervet követeltek meg. Dániában a független értékelés szerint a vállalati projektek valódi, nettó megtakarítása magas, a lakossági projekteké alacsony volt.
Egy szigorúbban ellenőrzött rendszerben a bizonyíthatóság lesz a belépő.
Amit a jelenlegi szabályokról tudni kell
A jelenlegi szabályok szerint, amelyeket az átalakított rendszer módosíthat:
- Előzetes, lényeges hozzájárulás kell. A megtakarítás akkor számolható el, ha előzetes és lényeges hozzájárulással jött létre: pénzügyi támogatással, energetikai tanácsadással, vagy a tervezéshez, megvalósításhoz nyújtott műszaki támogatással. Ezért az EKR-ről a beruházás előtt kell megállapodni, nem utána.
- A megtakarítás a beruházóé. Az elszámolható megtakarítás a beruházó végső felhasználót megillető, korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag kötelezett félre ruházható át. Más csak a beruházóval kötött megállapodás alapján értékesítheti; ez energiaszolgáltatói (ESCO) finanszírozásnál is így van, ha a felek másként nem állapodnak meg.
- Támogatással csökken. Ha a beruházáshoz vissza nem térítendő állami támogatást vagy adókedvezményt is igénybe vettek, a megtakarításnak csak a támogatás vagy az adókedvezmény arányán felüli része számolható el.
- Hitelesítés és ellenőrzés. A megtakarítást a Hivatal névjegyzékébe vett, kötelezettnek nem minősülő energetikai auditáló szervezet hitelesíti, határidőhöz kötötten. 2025-től a Hivatal a közzététel előtt előzetesen ellenőrzi a hitelesített megtakarításokat, és csak legalább hatéves élettartamú intézkedés számolható el.
Mennyit érhet egy HEM?
A hitelesített energiamegtakarításnak nincs fix ára. Értékét a kereslet és a kínálat, az elszámolhatóság feltételei, az adott kötelezettségi időszak, a szabályozás és az ügylet szerkezete egyaránt befolyásolja. Ezért a beruházás gazdaságossági számításában érdemes több változattal dolgozni: a megtérülést először a megtakarítás értéke nélkül, majd óvatos és kedvezőbb értékkel is kiszámolni. Ha a beruházás csak a legkedvezőbb változatban áll meg, az figyelmeztető jel.
Finanszírozási lábként akkor működik igazán, ha a kötelezett féllel kötött megállapodás azt is rögzíti, mikor érkezik a pénz: előzetes hozzájárulásként a beruházás indulásakor, vagy a hitelesítés után. A kettő a beruházás pénzáramában egészen mást jelent.
A számításba a hitelesítés költségét, a megtakarítás elszámolható élettartamát és a karbantartási hatásokat is be kell vonni. Egy jó energetikai beruházás értéke ráadásul ritkán merül ki az energiában: az üzembiztonság, a kisebb karbantartási igény vagy a csökkenő fosszilis függőség gyakran ugyanakkora súlyú érv.
Mit érdemes most tenni, ha 2027-ben beruházna?
A részletszabályok még nem ismertek, de ezek a lépések bármilyen végleges szabályozás mellett megérik.
1. Mérje és rögzítse a kiinduló állapotot a beavatkozás előtt
Fogyasztási adatok legalább egy évre, a fő fogyasztók mérése, és ahol a fogyasztás a termeléstől függ, a termelési adatok. A megtakarítás csak egy alapállapothoz képest értelmezhető; ha az alapállapot nincs rögzítve, a megtakarítás sem bizonyítható.
2. Használja ki a kötelező auditot
Ha a cég 2026-tól auditra kötelezett, az audit adatai és megállapításai a kiinduló állapot rögzítésének alapjai lehetnek. Egy általános audit azonban önmagában nem jelent hitelesítést.
3. Vizsgáltassa meg előzetesen az elszámolhatóságot
Beruházási változatonként: várhatóan mennyi megtakarítás keletkezik, ebből mennyi lehet elszámolható, és mely rész nem (például a fosszilis tüzeléshez kapcsolódó, vagy a támogatással fedezett hányad), és kitől, milyen előzetes hozzájárulás érkezik.
4. Dokumentálja a döntést, és tervezze együtt a pályázatot és az EKR-t
Mikor, milyen megfontolásból döntöttek a beruházásról. Ha a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is igénybe venne, a két forrás kombinációját a beruházás előtt kell végiggondolni, nem utána.
5. A szerződéskötés előtt tisztázza az EKR-kockázatokat
Ha egy kötelezett vagy egy közvetítő már most megvásárolná a jövőbeli megtakarítását, a szerződésnek rendeznie kell, ki hitelesíttet, mi történik, ha a szabályok változnak, és ki viseli a kockázatot, ha a hitelesítés elmarad.
6. Tervezze meg a visszamérést és a hitelesítést
A megvalósítás után mért adat a hitelesítés, és ha a cég auditra kötelezett, a végrehajtási tervről szóló éves jelentés alapja is.
Mikor ne építsen rá?
- Ha a beruházás már megkezdődött, és a kiinduló állapot nincs dokumentálva: a megtakarítás utólag nehezen bizonyítható.
- Ha új, zöldmezős létesítményről van szó: nincs kiinduló fogyasztás, amelyhez a megtakarítás mérhető, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint nem számolható el.
- Ha a várható megtakarítás kicsi: a hitelesítés és a dokumentáció költsége elviheti a haszon jelentős részét.
- Ha a beruházás megtérülése csak a megtakarítás értékesítésével áll össze: amíg a részletszabályok nem ismertek, ez kockázatos alapja egy beruházási döntésnek.
A BluePlan megközelítése
Az energiahatékonyságot nem önálló termékként, hanem beruházási és mérnöki kérdésként kezeljük. A kiindulópont nem egy támogatási forma vagy egy technológia, hanem a telephely: hol, milyen beavatkozással, milyen költséggel és mekkora gazdasági eredménnyel érdemes fejleszteni. Nagyobb telephelyeken ritkán van egyetlen energetikai probléma; ha a hűtés, a sűrített levegő, a hulladékhő és egy tervezett épületfelújítás külön-külön dől el, könnyen egymásnak ellentmondó beruházások születnek.
Ezért először korszerűsítési stratégia készül, és ebből születnek a konkrét beruházási projektek. A stratégiában minden beavatkozásnál megvizsgáljuk, elszámolható lehet-e az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben, milyen mérés és dokumentáció kell hozzá, és hogyan viszonyul a pályázati lehetőségekhez.
A szerepek tiszták: a BluePlan a műszaki megalapozást, a kiinduló állapot rögzítését, a mérési tervet, a korszerűsítési stratégiát, a tervezést és a visszamérést végzi; a megtakarítás hitelesítését névjegyzékben szereplő energetikai auditáló szervezet végzi. A megtakarítás értékesítésében nem közvetítünk: az a beruházó és a kötelezett fél közötti megállapodás.
A beavatkozások időzítése a telephely fejlődéséhez igazodik: a természetes pillanat elve szerint a megtakarítás akkor a legértékesebb, ha egy amúgy is esedékes cseréhez vagy felújításhoz kötjük, és a mérés ehhez igazodva előre elkészül. Hogy a stratégia hogyan zajlik, mennyi ideig tart és mennyibe kerül, arról a folyamatot bemutató írásunkban részletesen szólunk; hogy miben különbözik egy auditált lehetőséglista egy megvalósuló beruházástól, arról pedig az energetikai auditról szóló írásunkban.
Gyakori kérdések
Minden energiahatékonysági beruházásból keletkezik HEM?
Nem. Az elszámolhatóságnak műszaki, jogi és dokumentációs feltételei vannak, ezért a beruházást előzetesen érdemes megvizsgálni.
Egy már megvalósult beruházás elszámolható?
Csak ha teljesülnek a feltételek, köztük az előzetes, lényeges hozzájárulás. Utólag ez ritkán pótolható, és dokumentált kiinduló állapot nélkül a megtakarítás sem bizonyítható.
Ki hitelesítheti a megtakarítást?
A Hivatal névjegyzékében szereplő energetikai auditáló szervezet. A műszaki megalapozásban és a mérésben más mérnöki szereplők is közreműködhetnek, a hitelesítés azonban jogosultsághoz kötött.
Fix ára van a HEM-nek?
Nincs. Értéke piaci és szabályozási körülményektől függ, ezért a beruházási döntéshez több változattal érdemes számolni, és a megtérülést a megtakarítás értéke nélkül is megvizsgálni.
Csak épületfelújítás számolható el?
Nem. Ipari és technológiai intézkedések is elszámolhatók lehetnek, és a bejelentett átalakítás kifejezetten az ipar felé fordítaná a rendszert.
Hulladékhő-hasznosításból keletkezhet HEM?
Megfelelő műszaki és elszámolási feltételek mellett a hulladékhő-hasznosításból származó megtakarítás is vizsgálható.
Hőszivattyús beruházás lehet elszámolható?
Bizonyos esetekben igen. Az elszámolható megtakarítást azonban nem a berendezés, hanem a kiinduló és a kialakuló energetikai rendszer összevetése alapján kell meghatározni.
Egy gázkazán cseréje elszámolható?
Nem: 2025-től a nem lakossági felhasználók fosszilis tüzelésű berendezés beépítésével elért megtakarítást nem értékesíthetik a rendszerben. Az energiaintenzív ipari vállalatokra szűk kivétel vonatkozik.
Az EKR támogatás?
Nem klasszikus pályázati támogatás, hanem piaci alapú finanszírozási forrás: a kötelezett energiakereskedő a beruházáshoz előzetesen hozzájárul, vagy a hitelesített megtakarításért fizet.
A lényeg
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a vállalati beruházás igazolt megtakarításának értékesítése a finanszírozás egyik lába lehet, és a bejelentett átalakítás szerint 2027-től a rendszer az ipar felé fordul. A megtakarítás azonban csak akkor válik forrássá, ha a beruházás előtt rögzített alapállapothoz képest bizonyítható, és megfelel az elszámolhatóság feltételeinek. Ezért az EKR lehetőségét a beruházás előkészítésekor kell megvizsgálni, amikor a műszaki tartalom még alakítható.
Az EKR-bevétel jó kiegészítő forrás lehet, de a beruházási döntést a beruházás saját értéke vigye.
Hivatkozott források
- MTI / Store Insider: Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (2026. szeptember 25.)
- Telex: Az energiahatékonysági program folytatódik (2026. szeptember 24.)
- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve az energiahatékonyságról, 8. cikk és V. melléklet: EUR-Lex
- 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról: Nemzeti Jogszabálytár
- EPATEE: The Italian white certificates scheme (esettanulmány)
- eceee Summer Study 2013: Spending to save — evaluation of the energy efficiency obligation in Denmark
Ez az írás általános szakmai tájékoztatás, nem helyettesíti az adott beruházásra vonatkozó műszaki, energetikai, jogi vagy auditálási vizsgálatot. A szabályozási környezet változhat; a cikk a 2026. szeptemberi állapotot tükrözi.
Kapcsolódó tartalom
Döntési útmutató · EnergetikaEnergetikai beruházást tervez?
A legjobb időpont az EKR-lehetőség vizsgálatára nem a beruházás után van, hanem akkor, amikor a műszaki tartalom még alakítható. Kezdjük egy díjmentes, 60 perces bejárással: megismerjük a működést, és megnézzük, mely beavatkozásoknál érdemes az elszámolhatóságot részletesen vizsgálni. Írjon a blueplan@blueplan.hu címre, és 48 órán belül visszajelzünk.
Kérem a bejárást