Tudásbázis · Módszer
Miért kerül többe a BIM-alapú terv — és mit kap érte a beruházó?
A BIM-alapú generáltervezés több munkát igényel a tervezés során — hogy kevesebb meglepetést hagyjon a kivitelezésre.
Beszéljük meg a projektjétA BIM nem hivalkodás — a beruházó pénzéről szól
A BIM körül van egyfajta elitizmus-hangulat: technikai, drága, mintha a szakma önmagának csinálná. Aki kívülről nézi, könnyen túlkapásnak látja — egy látványos 3D-modellnek, amiért fölöslegesen fizet. Pedig a BIM nem a látványról szól, hanem arról, hogy a tervekbe a leginkább költséghatékony, megépíthető megoldások kerülnek-e be — vagyis végső soron a beruházó pénzéről.
Miért kerül többe egy BIM-alapú terv?
Kezdjük őszintén: a BIM-alapú generáltervezés valóban többe kerül a tervezésnél. De nem azért éri meg, mert drágább — hanem azért kerül többe, mert a koordinációs munkát előrehozza. A szakágak (építész, statika, gépészet, elektromos) nem külön-külön dolgoznak, hogy aztán a helyszínen derüljön ki, hol ütköznek, hanem egyetlen, összehangolt modellben találkoznak — még a tervezés alatt, oda, ahol a hibák még olcsón javíthatók. A magasabb tervezési díj tehát nem felár a látványért: a kivitelezésre halasztott kockázat egy részének ára, előre kifizetve.
Jogos a kérdés: a hagyományos generáltervezésünk is szakági koordinációt ígér — mi akkor a különbség? A szándék ugyanaz; a különbség az eszközben van. Fejlett BIM-technológia nélkül, a legnagyobb gondossággal is lehetetlen minden ütközést észrevenni a kétdimenziós terveken — a modell olyan térbeli összefüggéseket tesz láthatóvá, amelyeket papíron egyszerűen nem lehet átlátni. Ráadásul az előregyártás alapjait is csak így lehet megteremteni. A BIM tehát nem több koordinációt ígér, hanem koordinációt, amely a valóságban is működik.
Mit kap érte a beruházó? Nem szebb tervet — megépíthetőbbet
A BIM-alapú terv nem attól jobb, hogy szebb a látványterv. Attól, hogy megépíthetőbb. A hagyományos, külön-külön készülő tervek a papíron nem ütköznek — a valóságban viszont igen. Az összehangolt szakági modellek és a rendszeres ütközésvizsgálat még a kivitelezés előtt láthatóvá teszik, ha egy cső keresztezi a tartószerkezetet, egy légcsatorna nem fér el, vagy nem marad elegendő hely a szereléshez és a későbbi karbantartáshoz.
És a „megépíthetőbb" nem csak műszaki előny — pénzben is megjelenik. Egy ilyen terv gyorsabban megépíthető, és gyakran már a kivitelezés ajánlati ára is kedvezőbb: egy jó kivitelező pontosan tudja, hogy egy BIM-alapú terv esetében kevesebb az előre nem látható műszaki kockázat, ezért nem kell akkora tartalékot beáraznia — így alacsonyabb áron kalkulál. A BIM-alapú terv tehát nemcsak a tervezőnek, hanem a kivitelezőnek is átláthatóbb, és ez a beruházó ajánlati árában is meglátszik.
A különbség pénzben is megjelenik. Kutatások és esettanulmányok következetesen azt mutatják, hogy az összehangolt, BIM-alapú tervezés csökkentheti a tervmódosításokat, az újramunkát és a kivitelezési késedelmet — a tényleges eredmény azonban mindig a projekt típusától és a BIM-folyamat minőségétől függ. Egy felújítási esettanulmányban például a BIM-et és lézerszkennelést összekapcsoló folyamat érdemben kevesebb tervváltoztatással és újramunkával járt; egy másik, BIM-es és hagyományos lakásépítést összevető vizsgálatban a tervezés több ráfordítást igényelt, de az építési szakasz négyzetméterenkénti költsége mérhetően alacsonyabb lett. Ezek esetpéldák, nem minden projektre automatikusan érvényes ígéretek.
A BIM-alapú terv nemcsak azt mutatja meg, hogy valami elfér-e, hanem azt is, hogy megépíthető, szerelhető és később karbantartható-e.
Nem minden 3D-modell ad BIM-értéket
Itt egy fontos különbséget kell tenni. Egy látványos háromdimenziós modell önmagában még nem garantálja, hogy a kivitelezési problémák időben kiderülnek. Az eredmény azon múlik:
- mely szakágak készítenek modellt;
- milyen részletességgel készülnek el az elemek;
- modellezik-e a szigeteléseket, a tartókat és a hozzáférési tereket;
- ki felel a szakági koordinációért;
- hogyan dokumentálják és zárják le a feltárt problémákat;
- és milyen információt kap végül a beruházó.
A BIM nálunk ezért nem egy fájlformátum és nem látványtechnika. Meghatározott koordinációs folyamat, amelynek célja a megépíthető terv. A BIM-értéket nem a címke teremti meg, hanem a világos cél, a modellezési tartalom és a felelősségi rend.
A hiba, amelyből mi magunk is tanultunk
A legőszintébb bizonyíték erre a saját tapasztalatunk. Egy jégcsarnok gépházának tervezésekor idő- és költségnyomás alatt úgy döntöttünk, hogy a gépházi blokk részletes BIM-koordinációját és előregyártási előkészítését elhagyjuk. A döntés következménye a kivitelezésen vált láthatóvá: a csővezetékek olyan közel kerültek a szendvicspanel falához, hogy a hegesztés csak nehezen, részben tükörrel volt elvégezhető — ha pedig a panel még nem volt fent, a tűző nap miatt a hegesztők nem vállalták.
A terv papíron elkészült. A rendszer elfért. De nem volt jól megépíthető.
Ekkor tanultuk meg véglegesen: a tervezésen megspórolt koordináció nem megtakarítás, hanem későbbre halasztott költség.
Az előregyártás lehetősége
A megfelelő részletességű BIM-modell megteremtheti az előregyártás alapját. A cső- és gépészeti egységek ellenőrzött, gyári körülmények között készülhetnek el — ha a modell már a valós csatlakozásokat, a szerelési tereket és a beemelési feltételeket is tartalmazza. Így a helyszín nem műhelyként, hanem összeszerelési pontként működik: gyorsabb, biztonságosabb, kevesebb a meglepetés — és épp az a helyzet kerülhető el, amit a gépháznál megéltünk. A BIM önmagában nem teremti meg az előregyártást; a modell részletessége, a gyártmánytervi feldolgozás és a kivitelező korai bevonása együtt teszi lehetővé.
Ráadás: a modell az átadás után is értéket adhat
A BIM-alapú tervezés további értéke, hogy a modell az üzemeltetés információs alapjává válhat. Ehhez azonban már a projekt elején meg kell határozni, milyen eszköz-, garancia- és karbantartási adatok kerüljenek bele, majd a modellt a megvalósult állapotra kell frissíteni. A megfelelően előkészített átadási modell így nem a projekt maradványa, hanem a következő felújítások és üzemeltetési döntések kiindulópontja lehet. (Erről szól külön az üzemeltetési BIM-modell szolgáltatásunk.)
Mit kössön ki a beruházó, ha BIM-alapú tervet rendel?
A BIM-alapú tervezésre kiadott ajánlatkérésbe érdemes már az elején beleírni, mit várunk el — így nem címkét, hanem valódi értéket kapunk. Öt pont, amit mindenképpen érdemes kikötni:
- mely szakágak készüljenek modellben;
- milyen koordinációs (ütközés-)vizsgálatok történjenek, és milyen gyakran;
- hogy a modell a szerelési és a karbantartási tereket is tartalmazza;
- ki felel a feltárt ütközések lezárásáért;
- milyen modellt és adatokat kapjon a beruházó az átadáskor.
Ha ezt az öt pontot előre kiköti, a BIM üzleti értékké válik. Ha nem, könnyen csak egy szép modellt kap.
A választás nem a drága és az olcsó terv között van
A BIM-alapú terv valóban több munkát és ezért magasabb tervezési díjat jelenthet. De a beruházó nem egy drágább tervcsomagot vásárol. Azt vásárolja meg, hogy több kérdésre még a kivitelezés előtt szülessen válasz.
A választás tehát nem a drága és az olcsó terv között van, hanem aközött, hogy a problémákat a modellben oldjuk meg, vagy a helyszínen találkozunk velük. Mi tudjuk, melyik éri meg — mert a másikat is kipróbáltuk.
Kapcsolódó szolgáltatás
Szolgáltatás · GeneráltervezésA BIM-alapú terv ugyanaz a logika, mint a felmérés kihagyása elleni védelem — a jó döntés a valóság megismerésével kezdődik.
BIM-alapú generáltervezést tervez?
Ha azt szeretné, hogy a műszaki döntések a képernyőn szülessenek meg — még a kivitelezés előtt, ahol a legolcsóbb változtatni —, kezdjük egy beszélgetéssel. Írjon a blueplan@blueplan.hu címre, és 48 órán belül visszajelzünk.
Beszéljük meg a projektjét